2014. szeptember 19., péntek



Gondolataim ehhez a cikkhez:



  1. Szerintem ez a cikk nagyon ki van forgatva, szándékosan elferdíti a dolgokat. Az, hogy a gyereknek megadjuk a lehetőséget arra, hogy sok mindent megtapasztaljon kiskorában, sok mindent kipróbáljon, lásson, nem egyenlő a teljesítményorientáltsággal. Mi sok különórára járunk, a gyerekek szeretik, amit véletlenül nem szeretnek azt persze nem erőltetjük. Egyik helyen sincs különösebb elvárás, mindenhol az a lényeg, hogy jó legyen a hangulat, a gyerekek szeressék. Játékosan tanulnak meg sok mindent. Saját maguk tapasztalnak meg sok mindent, mi csak a lehetőséget teremtjük meg erre. Ez igaz a babaúszástól kezdve az idegen nyelveken át a zenés, táncos foglalkozásokig mindenre.
  2. A gyerekeim sokkal kiegyensúlyozottabbak, amikor a dolgos hétköznapok rutinja érvényesül (amit igen, be kell tartani), mint pl. nyáron, amikor semmi dolguk. Még a játék is jobban belefér azokba a napokba, melyeknek különböző szabályok, helyszínek, akármi más keretet adnak.
  3. Természetesen nem az a cél, hogy a négy éves végigússza az 50 méteres medencét, vagy a 8 éves nyelv vizsgázzon.
  4. Nálunk a nagyok (5 és 6 évesek) nyáron voltak úszótáborban. Nagyjából napi 3 órát voltak vízben, délután meg mindig kreatív foglalkozások voltak. Fáradtan jöttek haza minden nap, de lányom azóta minden nap megkérdezi, mikor lesz már újra úszótábor. Most, hogy Bulcsú kezdte az iskolát, Boróka is bejött egyik nap, és nem volt hajlandó kijönni, mert ő már iskolába akar járni. Alig tudtam kirángatni órakezdésig. Én ennek inkább örültem, és ezután a cikk után sem gondolom, hogy ez olyan szörnyű lenne. Most, péntek este, a dolgos hétköznapok végeztével, itt lufiznak hárman a nappaliban, tök jól elvannak, nem tűnnek sem elcsigázottnak, sem fáradtnak. Jól érzik magukat. 
  5. Visszatérve az elvárásokra, azért nekem még azok is vannak. Pl. maguk után el kell pakolniuk, az ágyukat nekik kell megigazítaniuk, meg ilyesmik. Szerintem ez nem olyan nagy szörnyűség.
  6. Soha eszembe nem jutott, hogy ezt azért tegyük, hogy le ne maradjanak. De most komolyan, az ember ne vigye állatkertbe se a gyerekét, nehogy túl sok inger érje? Mert igen, hétvégén meg ilyesmi programok vannak: múzeum, színház, kirándulás, játszóház, állatkert, vidámpark (amíg volt), és nem utolsó sorban igyekszünk minél többet rokonokhoz, barátokhoz is menni.
  7. És most látom, hogy a szakpszichológus hölgy is vezet foglalkozásokat. Miért gondolja, hogy csak az övé lehet jó és gyermekbarát? 
  8. Amúgy nálunk az oviban napközben nincs sok különóra. A nagycsoportosoknak van képességfejlesztő heti egyszer, kb 30 perc. Lesz elvileg hittan, ahol nem nagyon tanulnak, inkább beszélgetnek mindenfélékről, ez is heti egyszer 30 perc. Szintén csak a nagycsoportosoknak heti egy úszás. Mi ennek örülünk. Kb 20 méterre van az uszoda az ovitól, miért ne mennének át? Ja, heti egyszer gyógytorna is van. És logopédus is, azt hiszem ez igazán nem árt azoknak a gyerekeknek, akiknek 6-8 hibás hangjuk is van. Bőven nem jár mindenki mindenhova, a gyerekeket nem rángatják folyamatosan mindenfelé, van idő az egyéni fejlődésre.

1 megjegyzés: