2012. május 7., hétfő

Vérvétel

Nem gondoltam, hogy ilyenekről fogok írni, de Bulcsú annyira ügyes nagyfiú volt, hogy muszáj megemlítenem, egy kicsit dicsekedni vele :)
Pedig nagyon izgult, látszott rajta. Szerintem már a műtét miatt is izgul, de nem mondja. Ráadásul mikor bementünk a laborba, egy bácsi épp elvérezni készült, már a 3. nagy csomag vattáját áztatta csöpögősre, és nem akarta megérteni, hogy de azt rá kellene szorítani. Végül a vérvételes nőci szorította rá neki. Na ezt a Bulcsú szegény végignézte, közvetlenül a saját megpróbáltatásai előtt. Gondolhatjátok, mondhattam én, hogy ne izguljon, neki valószínűleg nem fog vérezni, meg ilyenek. Leülés után az volt az első dolga, hogy a kezét odanyújtotta, az arcát meg belefúrta a ruhámba. Persze a néni meg előtte egy kicsit még beszélgetni akart, meg nézegette, melyikből vegyen, meg próbálta kicsit oldani a stresszt. Aztán odajött még egy néni, hogy lefogja a kezét, na attól ijedt meg szerintem a legjobban, de nem mutatta, meg se moccant, meg se nyekkent, sőt még mondta is utána a néninek, hogy csak kicsit fájt, és ügyes volt. El is voltak ájulva tőle kellőképpen, ami ilyenkor mindkettőnknek kellőképpen jól is esik :) Kapott egy kis játékot is kárpótlásul. Kifelé nekem már azt mondta, hogy legközelebb inkább nézni szeretné :)
Én meg nagyon örülök, hogy a neheze előtt nincs máris rossz élménye. Így talán kicsit könnyebb lesz.

Sajnos megint lázas, nem is kicsit, remélem elmúlik, és nem is jön addig elő újra, mert hát ugye akkor halasztás lesz, amit most már nem nagyon szeretnék, erre már rákészültünk minden szempontból.

3 megjegyzés:

  1. DE ÉDES!!!
    Ráadásul olyan jól írsz, h teljesen el tudom képzelni, olyan, mintha videón látnám... :-)

    VálaszTörlés
  2. Köszönjük! :)
    Azért Kati te erősen előnnyel indulsz az elképzelésben :)

    VálaszTörlés